Magyarország a gyógyvizek országa

Egy régi mondás szerint, ha valaki Magyarország bármely pontján kutat fúr, előbb-utóbb termálvizet talál. Ezt a geológusok is alátámasztják, a térképek szerint ugyanis hazánk területének 80 %-a alatt 30 fokosnál melegebb termálvízkészlet található. A 60-as, 70-es években olajat kutató kísérleti fúrások eredményeként hazánkban közel 1300, nagyobb részt elzárt termálvízkút van. Az utóbbi években ezek kihasználása, felfedezése reneszánszát éli hazánkban.

Az egészségturizmus Magyarországon nagy tradíciókkal rendelkezik. A mai Budapest ősidők óta lakott, fürdőivel fémjelzett hely. Különböző törzsi települések feltárt nyomai, Pannónia földjének aquincumi és a II. római légió táborhelyének volt fürdőépületei jelentik az első, korai korszakot, termálvizeink gyógyító-kényeztető hatását a rómaiak után a törökök is csodás fürdők építésével tették mindennapjaik részévé. E kultúra nyomai ma is fellelhetők többek között a Király-, Lukács- Rác-, és Rudas-, valamint az egri fürdőben.

Gyógyturizmusunk a XIX.-XX. század folyamán tovább szélesedett, s miután a termálvizek kedvező hatása hamar kiderült, fürdő létesült Hajdúszoboszlón, Zalakaroson és Sárváron is. Gyógyvizeink nemzetközi elismertségét bizonyítja, hogy 1937-ben a világ 36 országának részvételével a Nemzetközi Termál- és Gyógyfürdők Szövetségének (FITEC) első ülését hazánkban rendezték, majd annak örökös házigazdája volt egészen a II. világháborúig. Az átmenet évtizedei után a fürdőkultúra újjáélesztése, a fürdő, mint attrakció megjelenése a közelmúlt vívmánya a vendégek, a szolgáltatók és a döntéshozók egybehangzó igénye alapján.